Főoldal

EFOP-1.3.6-17-2017-00002 azonosítószámú projekt

Ifjúsági kisközösségi együttműködések támogatása

 

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a magyar Partnerségi Megállapodás „társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése” prioritását valósítja meg, hét fő beavatkozási irányon keresztül, amelyek közül jelen konstrukció az együttműködő társadalomról szóló irányhoz kapcsolódik.

A Felhívás célja a hazai közösségi nevelés továbbfejlesztése és széleskörű elterjesztése, a minőségi neveléshez, cselekvő közösségi létformához való hozzáférés egyenlő esélyekkel történő biztosítása a társadalom számára.
Fontos cél továbbá a fiatalok szociális kompetenciáinak fejlesztése, a közösségi önkéntes munka és az egyéni fejlődés közötti kapcsolódás vizsgálata és disszeminálása.

 

Az ifjúsági szakmapolitikai terület kiemelt jelentőségű Magyarország jövőjének, hosszú távú társadalmi és gazdasági céljainak és elképzeléseinek megvalósításában. A terület koordinációjára, összehangolására, a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában foglaltak megvalósítására – mely kiemeli az ifjúságfejlesztés társadalmi és nemzetgazdasági jelentőségét – fontos az országos jelentőségű, regionális hálózatokkal rendelkező, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek munkájának megsegítése.

A konstrukció több ponton kapcsolódik a Lisszaboni Szerződésben foglalt ifjúsággal kapcsolatos irányelvekhez, az Európai Unió 2010-2018 közötti időszakra vonatkozó Ifjúsági Stratégiájához, Magyarország Alaptörvényéhez, a Nemzeti Reform Programhoz, a Partnerségi Megállapodás vonatkozó prioritásához, a Nemzeti Ifjúsági Stratégia horizontális- és specifikus céljaihoz illetve a stratégia Cselekvési Tervéhez. A javaslat illeszkedik az Új Nemzedék Jövőjéért Programhoz, a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiához, a Nemzeti Önkéntes Stratégiához, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2011-2020 elemeihez egyaránt.

 

Az ifjúságban rejlő erőforrások kibontása, a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, a fiatalok helyben maradásának, aktív és tudatos szerepvállalásának, az értékalapú cselekvő magyar társadalom kialakításának, valamint a gyermekek és fiatalok önmaguk és mások jövőjét pozitívan formálni képes felnőttekké nevelésük és fejlesztésük érdekében fontos az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának támogatása.

A magyar társadalom teljesítőképességének növeléséhez az ifjúsági közösségek fokozott érvényesülése jelenti azt a hosszú távú beruházást, amely képes hozzájárulni: a tanulás, nevelés-oktatás minőségi fejlesztéséhez, a versenyképes tudás megszerzéséhez, a kulturális értékteremtéshez, az önkéntesség elterjedéséhez, és a tudatos önfejlesztésen valamint értékeken alapuló közösségi társadalom kialakulásához. Mindezt az ifjúsági, közösségi tevékenységek, illetve az ifjúsághoz kapcsolódó bevonó szolgáltatások bővítése és fejlesztése, valamint az ifjúsággal végzett tudatos, jelen konstrukció kereteiben kialakítani, megvalósítani és terjeszteni kívánt standardokon alapuló fejlesztő munka szolgálja tekintettel arra, hogy a gyermek- és fiatalkorban megjelenő önkéntes közösségi létforma a felnőttkori munkavállalás és társadalmi beilleszkedés előszobája.

Magyarországon a fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája 2013-ig meghaladta az EU-28 átlagát: Míg 2013-ban az EU-28 átlag 23,3% volt, addig Magyarországon ez a mutató 27,2%-on állt. 2014-ben azonban Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátája már azonos volt az EU-28 átlagával. 2014. III. negyedévben mindkét adat 21,3%. Az azóta eltelt időben pedig tovább csökkent, 2016. április- június időszakára már 13,3%-ra. Ugyan EU átlag alatti, de relatíve jelentős hazánkban a fiatalok körében a hosszú távú (12 hónapja vagy annál régebb óta állástalan) munkanélküliek aránya (2013-ban 33%). Viszonylag nagy arányú (és a válság óta folyamatosan nő) a sem oktatásban, képzésben, sem pedig foglalkoztatásban résztvevő fiatalok (úgynevezett NEET-ek) aránya; Az Eurostat adatai szerint 2014-ben a 15-29 éves magyarországi fiatalok 16,4%-a esett ebbe a kategóriába (EU28 átlag: 15,4%).

Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb változása, hogy a fiatalok tiszta célirányos életpályák helyett, sajátos, egyéni utas, töredezett életpályák mentén élik mindennapjaikat. Az életpályák töredezetté válásával felértékelődik a gyenge kötések társadalmi és gazdasági integrációban játszott szerepe, mivel a fiataloknak a tartós integrációhoz újra és újra meg kell találni azokat a közegeket, ahol a tehetségüket a közösség számára is hasznos módon kibontakoztassák. Ennek egyik legfontosabb terepét az ifjúsági közösségek alkotják.

A köznevelés szakpolitikai környezetének vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ifjúsági közösségfejlesztés a gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió egyre hangsúlyosabbá váló célkitűzéseire közvetett és közvetlen hatással van.

Felhasználói oldalon a közösségi lét az egyén szempontjából hozzájárul a megélést, tanulást és a szocializációt segítő lehetőségek bővítéséhez, amely a munkaerőpiacon hasznosítható készségek fejlesztésének alapvető elvárása. Az önszerveződő közösségekben megjelenő közösségvezetői státuszok és az ezzel járó, már fiatal korban megkezdett önkéntes vezetői munka pedig – ugyanakkor Hazánkban még nem kellően nevesítve – versenyelőnyt jelenthet a fiatal felnőttek számára a munkaerőpiacon, vagy már egy munkahelyen a vezető beosztásba kerülés kritériumainak teljesítéséhez.

Az informális és nem-formális tanulási módszerekkel történő készség- és képességfejlesztés segíti a tanulási motiváció felkeltését és fenntartását, ezzel a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, a képzettségi szint javítását. Olyan, az intézményes oktatáson kívüli lehetőségeket kínál – a közösségi tapasztalatot eredményező ifjúsági programokkal – amelyek révén folyamatos és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosít a fiatalok számára. Az ifjúsági közösségfejlesztés középpontjában a tanulók lelki, érzelmi, értelmi, társas és testi dimenzióinak egysége áll. Mindezzel az egész életen át tartó tanulás azon elvárásához kapcsolódik, hogy a tanulás sikeres tevékenység legyen, illetve mintát teremt a pedagógiai kultúraváltás előremozdításához a pedagógiai innovációk elterjesztésén keresztül.

A társadalmi kohézió kihívásai tekintetében megfogalmazott komplex beavatkozások igényéhez a közösségfejlesztés a gyermekek és fiatalok társadalmi felelősségvállalásának erősítésével járul hozzá. Ezzel segíti a cselekvőképes és tudatos szereplőkből álló helyi közösségek kialakulását, illetve támogatja a jövőt – értékek mentén tudatosan formálni akaró társadalmi réteg kialakítását. A konstrukció a társadalmi kohézió célkitűzésének középpontba állításával olyan beavatkozási irányok erősítését teszi lehetővé, mint az új helyi közösségek létrehozása, a meglévő közösségek fejlesztése, az aluról jövő ifjúsági kezdeményezések strukturálása és támogatása, a közösségvezetők számának növelése, a társadalom erőforrásainak összekapcsolását segítő fejlesztések, a helyi közösségek közötti területi kooperáció és a társadalmi beágyazottság növelése, és a jövőt meghatározó társadalmi szereplők nevelése, fejlesztése.